Hírek / A hónap embere

Pár év után az volt a tapasztalatuk a termelői piacot illetően, hogy egy nagyváros, Pápa közelében sem tudnak akkora vásárlói réteget megmozgatni, amely kiszámíthatóan eltartja az árusokat. A húsos és a sajtos asztalok bevételéhez képest a zöldség-kistermelőké ezek töredéke volt csak. Egy országos tudásmegosztó kampány jött a segítségükre, így találkoztak a kosárközösség gondolatával, és jó kapcsolatuk alakult ki a nyíregyházi kosárközösség létrehozóival. Olyannyira, hogy most a nyíregyháziak pályáztak webáruházra, ezzel segítve egy országos online termelői piachálózat kiépítését. Az induló kisebb közösségek, köztük Natasáéké, felületet bérelhetnek kedvező áron.  

– Tudni kell, hogy a kosárközösség egy olyan működési forma, amelyet mind a NÉBIH, mind a NAV elfogad. Nonprofit civil szervezet, amely nem kereskedelmi, hanem társadalomformáló tevékenység – magyarázza Natasa. – Mi azt látjuk, hogy a világ bajainak nagy részét a globális termelés és fogyasztás okozza. Ez a mindenek felett átívelő rossz rendszer környezetvédelmi és társadalmi szempontból is árt. A kosárközösségnek három szereplője van: a termelő, a vevő és az önkéntes. Ez a három szereplő nyilván nem elkülönülő halmaz. Például magamra gondolva, én mind a három vagyok. A kosárközösség értékesítési modellje a helyi kistermelőket segíti. Őket természetesen személyesen ismerjük, és ez minőségi garanciát jelent. Hosszan lehetne arról beszélni, miért előnyös a felsorolt szereplőknek ez az együttműködés. Ha az önkénteseket nézzük, másért jön el egy nagymama, akinek a gyerekei kiköltöztek Németországba, másért egy kismama pár órára emberek közé, és másért egy könyvelő az irodai munka után. A termelő behozza az árut, az önkéntesek átveszik, fél óra alatt szortírozzák, kifizetik és ő hazamegy. A vevő pedig átveszi az előre megrendelt és összekészített ládáját, sorbanállás, várakozás nélkül. Míg korábban a piacon 15 termelőtől vásárolt, ehhez leparkolt, odasétált, 15 helyen kivárta a sorát és tizenötször fizetett. Nálunk van egy ládája, mondjuk a 163-as rendelési kód alapján, így 20 perc alatt kiszolgáljuk, mert előre leadta a rendelést. És ami a legfontosabb: tudja, mit kap, és az biztosan ott is lesz – mondja. 

Mindez nagyszerűen hangzik, ugye? A jól kitalált rendszer egyre nehezebben áthidalható problémája azonban az, hogy míg az érdeklődés fokozatosan nő, egyre kevesebb a termelő. A járványhelyzet ezt a nehézséget csak fokozta: úgy megugrott a megrendelések száma és a tömege, hogy a kosárközösségek egyszerűen nem bírták. Csökkenteniük kellett a megrendelések számát és mennyiségét is.  

– Hosszú lenne elmondani, hogy a fennálló globális rendszer miként lehetetlenítette el a helyi termelőket, akik kimaradnak a támogatási rendszerekből is – folytatja Natasa. – Mivel mi környezetkímélő módon termelünk, a megtermelt áru egy egységre jutó költsége nagyobb, és a termék is kevesebb. Szerencsére a vásárlók hajlandóak többet fizetni a jó minőségű áruért, és még időt is spórolnak így. Nem utolsó sorban pedig egészségesebb termékhez jutnak. Most jutottunk el oda, hogy már a házhozszállítás is szóba jön a közeljövőben, mint egy lehetséges zöld fejlesztés – hangsúlyozza Natasa. 

mol-os-indulas-kep.jpg

A kosárközösség esetében fontos jelentősége van a közösség szónak. Nagyon fontos a kistermelői hálózat visszaépítése is, de ennél még fontosabb küldetésnek tekintik azt, hogy társadalmi szinten milyen folyamatokat tudnak elindítani, milyen igényekre tudnak választ adni.  A távlati cél azért is fontos, mert kevés lenne motivációnak, hogy egészséges élelmiszert tesznek mások asztalára. Így viszont a kevesebb műanyaghulladék, vagy az ökológiai rendszerek megmentése kézzelfogható, lépésről-lépésre megvalósítható céllá válhat. A hosszú távú célokért dolgozó közösségben az emberek egyfajta szellemi közösséget is találnak, és szívesen elköteleződnek ebben. Nem utolsó sorban pedig egymást is kisegítik egy-egy nehezebb élethelyzetben.  

– Ha valaki például kap közülünk 8000 batátát, akkor csak annyit ír ki a közösségi oldalon, hogy „Gyerekek, lesz pörkölt!”. Ezt 3 óra alatt elültetjük egy kisebb csapattal, utána pedig kellemesen megvacsorázunk. Másnak beáll a dereka, és hamarosan ott van 8 ember, akik két óra alatt kigazolják a kertjét és elültetik a szükséges terményeket. Sokat vagyunk együtt, kirándulásokat és más együttléteket is szervezünk, ahol jól érezzük magunkat. Emellett ott vannak a Szarvaskör Egyesület azon a programjai, amelyekkel ismeretterjesztés, szemléletformálás a célunk. A pápai Kékfestő Múzeum lesz a befogadó helyszíne annak a tematikus beszélgetéssorozatunknak, ahova több szakembert is meghívunk. Szakmérnök beszél majd a környezettudatos csomagolásról, biogazda kertész mutatja meg, ő milyen módszereket használ eredményesen, és más hasonlóan hasznos témákat is érintünk. Ezzel a termelőket is inspirálni és segíteni szeretnénk, hogy induljanak el környezettudatos irányba. A közösségformálás és tudásmegosztás egyformán célja a kosárközösségünknek – meséli Natasa. 

                                                            zoldbojt2.jpg

Barthné Horváth Natasa gyerekkorában versenyszerűen lovagolt, meghatározó volt az életében az állatok szeretete. A Gödöllői Agrártudományi egyetemen végzett, majd férjével, akivel ott ismerkedtek meg, lovasoktatással foglalkoztak. Négy gyerekük nevelése mellett ez nem volt fenntartható számukra. Natasa évek óta készített sajtot a családnak, ez adta az ötletet a váltáshoz, aminek eredményeként a lovak helyett teheneket vettek. Részt vettek a nagygyimóti  termelői piac elindításában. A Szarvaskör Egyesület tagjaiként a Pápai Éléskamra Kosárközösség elindítói. Jelenleg az online szolgáltatás kialakításán dolgoznak.